|
2011-08-01 22:25:46, hétfő
|
| |
| |
Grigo Zoltán: MÉG KAPASZKODOM
Kapaszkodj belém, kicsi társam,
ebben az őrült vad futásban,
ahol a szív, mint a csont, reped,
és hullanak szép ezüst fejek,
ahogy véres csatákban, sorban,
hevernek a földön a porban,
mert beteg időt élünk ahol,
csalogány helyett varjú dalol,
itt az élet is másként válogat,
magának szüli a királyokat,
én az idő ráncos homlokán,
csak szállok apáim nyomdokán,
a fejemre már nem kell babér,
csendesen kering bennem a vér.
Egyszer tudom, a virág lehull, 
szirmaival a szél messze fut,
de amíg terítőd hófehér,
nekem elég egy szelet kenyér,
ha szíved tiszta hegyi patak,
megbújok benne mint a halak.
Még kapaszkodom, kicsi társam,
ebben az őrült vad futásban,
mielőtt magához húz az álom,
átgázolok veled én a halálon.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép versek és idézetek |
|
|
|
Címkék: kapaszkodom, szirmaival, királyokat, kapaszkodj, csendesen, csalogány, nyomdokán, csatákban, átgázolok, hullanak, hevernek, homlokán, futásban, megbújok, másként, helyett, halálon, magához, mielőtt, magának, terítőd, fejemre, hófehér, egyszer, válogat, szállok, társam, kering, bennem, szelet, kenyér, szíved, tiszta, messze, zoltán, földön, virág lehull, szél messze, szelet kenyér, Grigo Zoltán,
|
|
Online
